A tapasztalati tanulás „az a folyamat, mely során tudás jön létre a tapasztalat alakítása által. A tapasztalat megragadásának és átalakításának kombinációja az ismeretet eredményezi.” (vö. Kolb, 1984). Ez a módszer egy rugalmas tanulási légkört biztosít az aktivitások számára a csoportban, melyek sokszor az élet tapasztalataiból merítenek.
Tapasztalati tanulás folyamata
1. Tapasztalás szakasza – részvétel az aktivitásban – a gyakorlat és a tapasztalás a mindennapi élet része, de lehet egy előre megrendezett lehetőség is.
A képző bemutatja az aktivitást és elmondja hogyan fog zajlani
A tapasztalat elválaszthatatlanul az élet velejárója. A tapasztalati tanulás folyamata segít az egyénnek redukálni a szubjektív reakciókat és hangsúlyozza az objektív elemeit a tapasztalatnak.
Tevékenységek, amelyek segítik úgy az egyén, mint a csoport vezetését a tapasztalati fázisban:
- szerepek kiosztása
- játékok
- esettanulmányok
- szerepjátékok
- Brainstorming,
- rajz
- bizonyos helyzetek megbeszélése kisebb csoportokban
- filmek és diák
- beszéljünk a tapasztalatokról a jelenlegi helyzetben, amelyekre a többiek reagáljanak és/vagy vegyenek részt benne
- a résztvevők egymást irányítsák
2. Feldolgozás szakasza – reflexió, gondolatok, érzések – megfigyelése és reflexiója annak, hogy mi történt a tapasztalati fázisban.
A képző moderálja a beszélgetéseket.
A résztvevők válaszolnak a kérdésekre, megosztják az aktivitás közben megélt élményeiket, megnevezik a fő következtetéseket
Ez egy rendkívül fontos lépés a tapasztalati tanulási ciklusban, amelyben az egyének megvitatják a többiekkel a konkrét tapasztalatokat, amelyeket épp átéltek az első fázisban. Ez megtörténhet egyénileg, kis munkacsoportokban, vagy az egész csoportban.
Az egyének kognitív és affektív reakcióikat megosztják egymással és megpróbálják összekapcsolni ezeket a gondolatokat és érzéseket, hogy levonhassák a tanulságokat a tapasztaltakból. Kezdetben a gyakorlat lehet érthető vagy érthetetlen a résztvevők számára, azonban ez a fázis lehetővé teszi számukra, hogy elmélyítsék a tapasztalatokat. A hangsúly azon van, hogy megtalálják az okokat, amiért az adott következtetésekre jutottak.
A vezető fontos, hogy kritikusan elemezze a tapasztalataikat. Abban segíti a résztvevőket, hogy azok kifejezzék érzéseiket és észrevételeiket, illetve, hogy felhívja a figyelmet azokra a témákra vagy általánosságokra, amik jellemzőek voltak a csoportban az adott gyakorlatban.
Technikák, amik segítenek levezetni a feldolgozást:
- Csoportos megbeszélés a visszatérő témák kapcsán, amik jelentkeztek az egyedi élményekben
- Azonosítani és elemezni az adatokat
- Visszacsatolás (feedback)
- Interjúk
- A résztvevőket olyan helyzetbe tesszük, hogy felügyeljék a folyamatot és írják le a megfigyelteket
3. Általánosítás szakasza – következő lépések – tapasztalat utáni következtetések
A képző javaslatokat tesz.
A résztvevők beszélgetése: milyen hasznukra lehet a tudás és a készségeik az életben, amelyeket megtapasztaltak és amikre rájöttek a feldolgozás fázisában. Hogyan nézzenek szembe az (élet) nehézségeivel a saját tudásuk és képességeik segítségével. Hogyan tudják hasznosítani az újonnan felismert és kifejlesztett tudást és képességeket.
Ebben a fázisban az ismétlődő viselkedés-minták és meghatározott témák szerinti következtetéseket vonják le. A résztvevők határozzák meg, hogy hogyan kapcsolódnak a nonformális tevékenységek során kialakult cselekvések, a mindennapi élet tapasztalataihoz. A résztvevők kapnak egy lehetőséget, hogy felfedezzék a tevékenységek közötti kapcsolatokat és azok személyre szóló célját.
Az általánosításhoz használható tevékenységek:
- tömör mondatokba vagy általánosításokba összefoglalni a tanultakat
- a csoport megvitatja és elfogadja a definíciókat, fogalmakat, kifejezéseket és kulcsmondatokat;
- Egyéni és csoportos válaszok az olyan kérdésekre, mint például: Mit gondolsz, hogyan kapcsolódnak a tevékenységek a csoporton kívüli életben? Mit tettél és mit tanultál ezen az ülésen vagy tevékenységen?”
4. Alkalmazás szakasza – általánosítás, a tanult leckék – az újonnan megszerzett kompetencia alkalmazása vagy egy új tapasztalat megtervezése.
A képző tájékoztatást ad, kiemeli a hasonlóságokat és különbségeket, összegez
A résztvevők: bemutatják az eredményeket és következtetéseket hoznak létre
Ha a tanulást úgy definiáljuk, mint egy viszonylag stabil változás a viselkedésben, akkor a végrehajtási fázis az, ami elősegíti a résztvevők viselkedésének módosítását a jövőben. A tanulási folyamat során levont következtetéseket a résztvevők integrálják a mindennapi életbe, az által, hogy új és egyéni terveket szőnek, hogy a tevékenységeik hatékonyabbak legyenek.
Technikák és tevékenységek, melyek megkönnyítik a végrehajtási szakaszt:
- egyéni és csoportos válaszok arra a kérdésre: „Hogyan tudnátok felhasználni a tanultakat, hogy hatékonyabbak legyetek abban funkcióban, amit épp betöltötök?”
- a műhelymunkák során keletkezett listákat újra felülvizsgálják, így újabb következtetéseket vonnak le, amelyek tükrözik az új kilátásokat, terveket és viselkedésmintákat;
- a cselekvési tervek, a személyes célok és a tervezett személyes viselkedési stratégiák módosítása vagy tovább fejlesztése.
Ez az elmélet szerint nem az a fontos ami veled történik, hanem, hogy mit kezdesz azzal, ami veled történt. A tapasztalati tanulás egy négy lépcsős folyamatot képez. Nem az a lényeg, hogy mennyit tart az aktivitás, mert fontosabb, hogy a tapasztalatok fázisai a reflexiótól kezdve a gondolkodáson, kritikai elemzésen és általánosításon át, végül érkezzenek el oda, hogy megtervezzék, hogy hogyan kell alkalmazni az újonnan megszerzett kompetenciákat.
Tapasztalati tanulásnak számos előnye van. Ez a megközelítés lehetővé teszi az aktív részvételt minden érintett egyén számára, tehát elősegíti a különböző kompetenciák megszerzését, amelyeket a gyakorlati tapasztalat útján tudnak a legkönnyebben elsajátítani.
„A tapasztalati tanulás egy olyan folyamat, amely úgy építi fel a tudást, hogy közben egy kreatív feszültséget teremt a négy tanulási stílus közt. Ez a folyamatot egy amolyan ideális tanulási ciklus vagy spirál, amelyben a résztvevő minden fő pontot érint – tapasztal, reflektál, gondolkodik és cselekszik – tükrözve azt a folyamatot, amelyet a tanulási szituációban megélt és tanult.” (vö. Kolb, 1984)
A négy tanulási stílus: pragmatikus, teoretikus, reflexív, aktivista kapcsolódik a négy tanulási fázishoz. Minden egyes szakaszban az egyik tanulási stílus érzi a leg otthonosabban magát:
- Az alkalmazkodó stílus élvez előnyt a kísérletezés fázisban
- A divergens stílus a feldolgozás (megfigyelés és reflexió) fázisban érzi otthon magát
- Előnyben részesül az asszimiláló stílus az általánosítás fázisban
- A konvergens stílus pedig a negyedik szakaszban, a végrehajtás fázisában tud jól tevékenykedni
Bár az emberek az egyes stílusokat kedvelik inkább, de a tanulás folyamatában minden fázisban tudnak tanulni újat.
Olvass többet a tanulási stílusokról, vagy tudd meg, hogy milyen stílus tied?
A tanulás folyamatának utolsó három lépését (feldolgozás, általánosítás, alkalmazás) sok esetben érdemes használni a tanulás érdekében. Tudj meg többet erről: debriefing