A gyerekek körben állnak, lehunyják a szemüket, majd maguk elé nyújtott karral lassan elindulnak egymás felé. Akit elsőként megérintenek, az lesz a párjuk. A játékot úgy is játszhatjuk, hogy előre megbeszéljük a párokat, akik maguk közt egy jellegzetes állathangot kiadva megkeresik egymást a teremben.
Az egyik diák feltesz egy kérdést. A csoport többi tagja válaszol. A kérdező melletti diák ellenőrzi, mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak
A csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának
Családfőket, jelölünk ki, akik elindulnak, s a teremben zenére mozgó, sétáló, táncoló társaik közül szemkontaktus vagy érintés alapján kiválasztani párjukat. A már egymásra talált résztvevők kézen fogva mennek, keresnek tovább. Kiválasztják a család többi tagját, amíg csak el nem fogynak a még választhatók.
Megbeszélt jelre a diákok körbe járnak és megnézik társaik munkáját
A földre annyi lapot teszünk, ahány résztvevőnk van, plusz 1. Ezek a bolygók. A résztvevők az űrutazók, akik szeretnének minden bolygót bejárni. Van azonban egy ellenség, egy idegen lény (a játékvezető, majd később egy önként jelentkező játékos), aki szintén szeretne elfoglalni egy bolygót (az éppen üreset). Az elfoglalás egyszerűen úgy történik, hogy a szabad bolygóra … Bolygófoglaló
Szorosan körbeállunk, egy játékos beáll a kör be és nekidől a sornak. A többiek óvatosan, megtartva körbeadják társukat.
A diákok körben ülnek, sorban elmondják, amit a témáról gondolnak.
Minden gyerek meghatározott számú korongot kap. Ha valaki hozzá akar szólni, egy korongot le kell tennie az asztal közepére. Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a korongja középre nem került. Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat többé hozzá.
A gyereke egymással szemben két sorban felállnak, a közöttük áthaladó játékost a kért helyen és módon masszírozással „megmossák”.