Mindenki kiválaszt otthon három tárgyat és ezt a tréningre magával hozza. A cél az, hogy ezen a három tárgyon keresztül mutassa be magát a többieknek. A tárgyak szimbolizálhatják őt, vagy a számára fontos történéseket, élete kulcsszemélyeit stb. a tagok körben ülnek, és sorban megnézik mindenki tárgyait. Ezután a csoport megbeszéli az élményeiket, kinek sikerült a … Három tárgy
A csoporttagok körben ülnek. A feladat az, hogy mindenki három tényt mondjon magáról, ezek egyike füllentés. A csoporttársaknak kell kitalálni, hogy az. Ha először tévednek, még választhatnak a fennmaradó két lehetőség közül. A játék addig tart, amíg mindenki sorra nem kerül. Egyéb megjegyzések: Igen oldott hangulatú játék, általában nagy nevetések kísérik, így nehezebb feladatok után … Füllentős
Két egyenlő számú csapatba osszuk a gyerekeket. Néhány méter hosszú kötéllel jelöljük meg a középen színes szállal. A két csapat fogja meg a két végénél a kötelet úgy, hogy a játszók egymás mögött álljanak. A földre tegyünk valami jelet, ami fölé kerüljön a színes szál. „Vigyázz, kész, rajt!” indítójelre mindkét csapat elkezdi húzni a kötelet. … Kötélhúzás
A patak a földön két párhuzamos vonallal jelöljük meg (pl. két bottal). A patak szélességét, vagyis a botok távolságát a gyermekek korától és ügyességétől tesszük függővé. A gyermekek álljanak sorba, és egymás után ugorjanak az egyik partról a másikra. Vízbe ugrani nem szabad, aki beugrik, az „belefullad”. Ha van bőven helyünk, akkor legyen hosszú a … Patakugrás
Minden játékos hátára egy papirost ragasztunk, amelyen egy híres ember neve szerepel. A feladat kitalálni, hogy „ki van a hátamon”, úgy hogy minden társunknak 3-3 barkochba-kérdést tehetünk fel az illetővel kapcsolatban. Aki kitalálta, jelentkezik a játékvezetőnél, és kap egy újabb nevet, amíg az előkészített cetlik el nem fogynak.
Üljünk körbe, és nevezzünk ki egy játékost ,,mikrofont”, pl. plüssállatot, amelyet annak dobunk, aki szót kért. A plüss dobálása a kommunikációt szabályozza, egyszersmind oldottá teszi a hangulatot.
Párokat alkotunk. Bekötött szemű társát egy gyermek végigvezeti a termen akadályok (pl szék, asztal) között. A vezető csak társa könyökét foghatja és szóban navigálhatja őt ( pl ,,Most egy kicsit fordulj jobbra! Menj egyenesen néhány lépést…”stb).
A bekötött szemű játékosok az erdő egy bizonyos, kötéllel előre kijelölt szakaszán mennek végig, az utat többi érzékszervükkel minél alaposabban megfigyelve. Miután végigértek, elvesszük a kötelet, a játékosok leveszik a szemükről a sálat és megkeresik az utat vissza a kiindulópontig.
A gyerekek párokat alkotnak, majd kiterített újságpapíron lassú zenére táncolni kezdenek. Amikor a zene elhalkul, a papírt összetűrik, majd a papíron maradva táncolnak tovább. Aki lelépett, kiesik a játékból.
Csapatokat alakítunk. A keretmese szerint a csapatok elitalakulatok, akiknek minden pénze és lehetősége megvan arra, hogy megszervezzék egy különleges személy számára a Tökéletes napot. A csapatoknak kis cetliket adunk a különleges személyről (pl. ,,Egy idős néni, aki a belvárosban egyedül él.” ,,Egy nemlátó 8 éves kisfiú.” ,,Egy igen szegény ötgyermekes család.”) Adjunk időt a csapatoknak … Tökéletes nap