Egy ritmikus névtanulós játék, az „Elnök-Titkár” – játék mintájára. Körbe ülünk, akár a földre, egy játszószőnyegre vagy a fűbe is lehet szép időben. A ritmust közösen adjuk: előbb egyszerre két tenyerünkkel a térdünkre csapunk, majd egyet tapsolunk, és előbb a bal hüvelykujjunkat lendítjük a bal vállunk fölé, majd a jobbot. Ezt a ritmust jól begyakoroljuk, majd kezdődhet a voltaképpeni játék: egy játékos a bal keze emelésével egy időben előbb a saját nevét mondja, majd egy másik játékos nevét rögtön utána, a jobb kéz emelésekor. Ezután jön az a játékos, akit “hívtak”. Nehezíthetjük a játékot azzal, hogy a mellettünk ülőket nem hívhatjuk, és visszahívni sem lehet.